Sajnos sokkal emberibb, mint azt hiszitek a sok film alapján. Nem nőnek szemfogaink, bár az szerintem is vagány lenne, nem tudunk villámgyorsan helyet változtatni, vagy hatalmasat ugrani, viszont az tény, hogy minimum feleannyi idő alatt megcsinálunk mindent, amit az átlagember, nem nagyon fog rajtunk a betegség, ha mégis, általában 1-2 nap alatt legyűrjük, ami másokat két hétre ágyhoz láncol. Nyitott harmadik szemmel, illetve pszichikus hallással felvesszük a környezetünk rezgéseit, az embereket, és beszélünk az állatokkal.. Én pl. imádom az erdőt, főleg a fenyőerdőt ahogy a fák mesélnek nekem. Az állatokat szintúgy. A napsugár nem éget el minket, de le annál inkább, negyed óra alatt rákvörösre ég a bőrünk, és nagyon fáj, ezért nehéz elmenni egy nyári rendezvényre. Azt szeretem, ha hűvös és sötét van a szobámban, most is lámpafénynél írok. Ami viszont csak ránk jellemző, az a vér utáni sóvárgás. Az íze, a szaga, a látványa. Az a puha, selymes íz a számban mindent visz. És hát itt a baj, mert emberi vérhez nagyon nehéz hozzájutni. Állatihoz is, mert képtelen vagyok állatokat ölni. A vér olyan energiát és vitalitást ad, amit el sem tudtok képzelni. Felpörög tőle az ember, és olyan vágy fogja el, olyan sóvárgás, ami leküzdhetetlen. És itt jön a nagy kérdés, főleg tinilányok köréből : “És át tudsz változtatni?” A válaszom igen. Ha ízlik a vér, minél többször iszol belőle, és érzed a hatását, annál jobban vágysz rá. amíg már nem tudsz meglenni nélküle, megkapod a általam említett képességeket, vagy még többet is, mert ezeket is gyakorolni kell ám, és tádááám, kész is az új vámpír.
Most sokan meg fognak vádolni hazugsággal, de a mesékben leírt vámpír nem létezik. Viszont igaziak, mint én, nagyon is sokan, többen, mint hinnétek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: